Mátra-Alpok Sportegyesület Alapszabálya
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
A Sportegyesület neve: Mátra-Alpok Sportegyesület
A Sportegyesület rövidített neve: M.A.S.E.
Székhelye: 3231 Gyöngyössolymos, Petőfi út 20.
A Sportegyesület működése kiterjed az ország egész területére.
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.
2.1. A Sportegyesület önkormányzati elven működő érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. A Sportegyesület jogi személy. Az egyesület kizárólag az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat.
2.2. A Sportegyesület célja:
2.2.1. A Sportegyesület célja a népszerű de nem szervezett téli- és hegyi sportágak összeszervezése, tovább népszerűsítése, amely tevékenységén keresztül a Sportegyesület hozzájárul a lakosság egészségének a megőrzéséhez, továbbá kapcsolatok felvétele és ápolása, valamint együttműködés a hasonló céllal működő, Európai Úniós egyesületekkel. A Soprtegyesület célja továbbá a sporttal kapcsapolatos hagyományok ápolása és az ezzel közvetlenül kapcsolatos kultúrális tevékenység.
2.2.2. A Sportegyesület célja a különféle téli- és hegyi sportban a fiatalok utánpótlás-nevelése, oktatása, a senior korosztály számára a téli- és hegyi sportok, mint egészségmegőrzés módjának a megismertetése, ismeretterjesztés, amatőr versenyzés, tehetségek felkutatása. A Sportegyesület, mint a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye.
2.3. A Sportegyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
2.3.1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, mely tevékenységeket az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, mint közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, s ezek teljesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a írja elő,
2.3.2. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, mely tevékenységeket a közneveléshez, mint közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, s ezek teljesítését a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1. §-a írja elő,
2.3.3. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, mely tevékenységeket a sporthoz, mint közfeladathoz kapcsolódóan végzi, s ezek teljesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a írja elő.
2.4. A Sportegyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívűl más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
2.5. A Sportegyesület, mint közhasznú szervezet működése nyílvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. A döntéseknek az érintettekkel való közlése, illetve nyilvánosságra való hozatala, valamint a Sportegyesület működéséről, szolgáltatása igénybevétele módjáról szóló tájékoztatás, továbbá a Sportegyesület beszámolóinak közlése a Sportegyesület hivatalos honlapján, a www.ma-se.hu címen történik.
EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
3.
3.1. Alapító tagok: azok a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgárok akik az alakuló közgyűlés jelenléti ívét a Sportegyesület alakuló ülésén aláírták. Az alapító tagok egyebekben a Sportegyesület rendes tagjainak minősülnek.
3.2. A Sportegyesület tagja minden olyan természetes személy, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, aki (amely) az Alapszabály rendelkezéseit, az Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, a tagdíjat befizeti és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy a Sportegyesület létesítő okiratát ismeri és a Sportegyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét és értékrendjét magára nézve kötelezőnek fogadja el.
3.3. A Sportegyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti a Sportegyesület munkáját, így a pártoló tag is a Sportegyesület tagjának minősül, de a pártoló tag a Sportegyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulásban vesz részt. A pártoló tag jogosult az általa juttatott adomány felhasználását ellenőrizni ill. a Sportegyesület céljai közül meghatározott célú felhasználást megnevezni.
3.4. Új tagfelvétel esetén az új tagok belépési szándékukat a Sportegyesület elnökségéhez benyújtott belépési nyilatkozat aláírásával nyilváníthatják ki. Az elnökség dönt az új tagok felvételéről. A belépés az Elnökség egyszerű többséggel hozott határozata alapján történik.
4.
A Sportegyesületi tagság megszűnik a tag halálával (megszűnésével), kilépésével vagy kizárással.
5.
A kilépést írásban kell közölni a Sportegyesület valamelyik tisztségviselőjével.
6.
A kizárási eljárás: a Sportegyesület bármely tagjának javaslatára az Elnökség jelenlévő tagjainak 2/3-os többségi határozatával a Sportegyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, a Sportegyesületi tagságból eredő kötelezettségét (7.3) ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a tag kettő hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíját a jogkövetkezményekre történő figyelmezetést és megfelelő póthatáridőt tartalmazó írásbeli felszólítás ellenére sem sem fizeti be a felszólításban megszabott határidőig, vagy jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A tagot a kizárásról szóló határozat meghozatala előtt az Elnökség meghallgatja, a tagnak a védekezéshez való jogot biztosítja. A tag képviselője útján is eljárhat. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A tag a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a fellebbezést terjeszthet elő, melyet az Elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezés elbírálására a fellebbezést követő első rendes közgyűlés rendelkezik hatáskörrel. A fellebbezés elbírálásáig az érintett tag tagsági jogai és kötelezettségei szünetelnek. A fellebbezésről döntő közgyűlés az érintett tagot meghallgatja, aki képviselője útján is eljárhat. A közgyűlés a jelen lévő tagok egyszerű többségével dönt az érintett tag kizárásáról a jogorvoslati eljárásban. A közgyűlés e körben hozott határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
7.
7.1. A Sportegyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a Sportegyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden rendes tag személyesen (illetőleg törvényes képviselőjén keresztül) gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik rendes tag megválasztható.
7.2. A Sportegyesület tagja jogosult
- a Sportegyesület célkitűzéseinek megvalósításában, valamint a Sportegyesület által szervezett rendezvényeken és eseményeken részt venni;
- szakmai tapasztalatukkal hozzájárulni a Sportegyesület eredményes működéséhez;
- a Sportegyesület jelvényével ellátott mezt viselni rendezvényen kívül
- Szavazati joggal részt venni a Sportegyesület közgyűlésén, javaslatot, indítványt, észrevételt tenni, illetve véleményt nyilváníthat a Sportegyesület tevékenységét érintő kérdésben és szerveinek működésével kapcsolatban.
- Felszólalással élni a Sportegyesület bármely szervéhez.
- Tanácskozási joggal résztvenni az egyéb rendezvényeken.
- A Sportegyesület bármely tisztségére választható.
- Közvetlenül választhatja a Sportegyesület elnökségét.
- Személyesen részt vehet a Sportegyesület munkájában, az elnökség vagy az egyes munkacsoportok ülésein.
- A Sportegyesület valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egri Törvényszéken egtámadhatja.
- Igényelheti a Sportegyesület szakembereinek a segítségét ( az elnökség által meghatározott módon ).
- Részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben.
- Igénybe veheti a Sportegyesület szolgáltatásait.
- Feltüntetheti a Sportegyesületi tagságát ( pl.: életrajz; szakmai bemutatkozó; stb. ).
7.3. A Sportegyesület tagjainak kötelessége hogy:
- tartsák be a Sportegyesület alapszabályában foglaltakat, hajtsák végre a Sportegyesület közgyűlésének és az Elnökség rájuk vonatkozó határozatait;
- fizessék a Sportegyesület tagsági díját;
- Személyesen részt vesz a Sportegyesület közgyűlésén, a sportegyesület vezető szerveinek megválasztásánál a határozatok meghozatalánál.
- Aktívan közreműködjenek a Sportegyesület célkitűzéseinek megvalósításában.
- Tisztségre történő megválasztásuk esetén az abból adódó feladatokat a legjobb képességeik szerint lássák el.
- A Sportegyesületről és a támogatóiról minden esetben és körülmények között kötelesek pozitívan nyilatkozni.
- Egyesületi tagságuk alatt tartózkodni bármilyen tiltott teljesítményfokozó hatású anyag használatától, másnak történő ajánlásától, tartásától.
- A Sportegyesület mezét és egyéb kiegészítő ruháit kötelesek a versenyeken használni.
- A Sportegyesülettől átvett eszközöket, felszereléseket (pl: mezt, stb.) kötelesek leadni a tagsági viszony megszűnésével.
- Amennyiben a Sportegyesületi tagot a Sportegyesület valamely versenyen való részvételben támogatta (pl. nevezési díj), de az érintett tag önhibájából nem vesz részt a versenyen, akkor az érintett tag köteles a Sportegyesület részére az elmulasztott verseny időpontjától számított 15 napon belül a támogatás összegét egyösszegben visszafizetni. Amennyiben e visszafizetési kötelezettségével késedelembe esik, a késedelem alatt a Sportegyesület támogatásából nem részesülhet.
7.4. A tagsági díj mértéke a közgyűlés döntése szerint 12.000,- Ft/negyedév. Az éves tagsági díjat minden naptári negyedév tizedik napjáig a negyedévre előre kell befizetni.
Az alakulást követő első tagsági díjat a tagok a bejegyzést követő hónap 10. napjáig egyösszegben kötelesek megfizetni a Sportegyesület részére.
Az éves tagdíj mértékéről és rendelkezésre bocsátásának módjáról és időpontjáról 2016. évtől kezdődően a közgyűlés évente, a költségvetés meghatározásakor dönt. A tagsági díj módosítása a jelen Alapszabály módosítása nélkül is hatályos.
A SPORTEGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK
8.
8.1. A Sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely a Sportegyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A Közgyűlésre a meghívót elektronikus úton is meg lehet joghatályosan küldeni a tagfelvételi lapon közölt e-mail címekre. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A Sportegyesület rendes tagjai a Közgyűlésen szavazhatnak, minden rendes tagnak 1 szavazata van.
A Közgyűlést a Sportegyesület mindenkori székhelyére, vagy a meghívóban előre közölt egyéb, a székhelytől eltérő helyre kell összehívni.
A Közgyűlés tisztségviselőit a közgyűlésen jelen lévő tagok egyszerű többséggel, titkos szavazással választják. A Közgyűlés tisztségviselői: a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, két jegyzőkönyvhitelesítő és két szavazatszámláló.
A közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét és idejét, a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyvhitelesítő írja alá.
A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a 2013. évi V. tv. (Ptk.) egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a 2013. évi V. tv. (Ptk.) egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.
A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a plusz 1 (egy) fő jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes az alábbiak szerint:
- Amennyiben a megismételt Közgyűlés összehívására az eredeti napirendi pontok tekintetében, az eredeti napon és helyszínen kerül sor, az eredeti meghívóban a tagokat figyelmeztetni kell arra, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
- Amennyiben a megismételt Közgyűlést nem az eredeti Közgyűlés napjára hívják össze, a tagokat erről külön írásbeli meghívóban kell értesíteni az általános szabályok szerint, melynek tartalmaznia kell a megismételt közgyűlés tényét, a Közgyűlés helyét és időpontját és az arra történő figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
8.2. A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén nincs eredményes határozathozatal.
A Közgyűlés az éves beszámolót az általános szabályok szerint, egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
8.3. A vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról a Közgyűlés titkos szavazással dönt.
Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki az érvényes szavazatoknak több, mint a felét megszerezte. Több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a választáshoz szükséges szavazatot, második választási fordulóba az első választási fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt jut tovább. A második választási fordulót, és így a választást az a jelölt nyeri meg, aki a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni.
8.4. A közgyűlési határozatokat azok meghozatalától számított 30 napon belül a Sportegyesület hivatalos honlapján kell közzétenni akként, hogy a közzétételtől számított legalább 1 éves időtartamig biztosítani kell azt, hogy a határozatokat bárki megismerhesse.
8.5. A tagok egyharmadának indítványára visszahívható az a tisztségviselő, aki egy éven át oly módon nem tesz eleget választott tisztségéből eredő feladatának, hogy nem jelenik meg az összehívott (Elnökségi) ülésen.
8.6. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok:
- A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:
(a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(b) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(c) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(e) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
(g) A közügyektől eltiltott nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője.
- A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
- A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
- A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
- Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Sportegyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
- Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve a Sportegyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Sportegyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
- A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
- A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Elnökség
9.
9.1. A Sportegyesület képviseletét a Közgyűlés által választott 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök és két további elnökségi tag. A közgyűlés az Elnökség tagjait 5 évre választja.
Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
Az Elnökség jogosult a Sportegyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett 1.000.000 Ft értékhatárig - dönteni. 1.000.000 Ft felett a döntés joga a Közgyűlést illeti meg.
Az Elnökség minimum két tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség a szükséghez képest – de legalább évente kétszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség és Közgyűlés (vezető szervek) határozatát az érintettel igazolható módon közölni kell.
Az Elnökség és Közgyűlés (vezető szervek) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Sportegyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Sportegyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat továbbá az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
9.2. Nem lehet elnökségi tag az a személy, aki
a) a Sportegyesület könyvvizsgálója,
b) a Sportegyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a Sportegyesülettel cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója, élettársa,
e) illetve az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a nevezett közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Sportegyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
9.3. Az Elnök jogai és kötelességei:
– a Közgyűlést bármikor összehívhatja
– a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja
– a kiadások számláit ellenőrzi
– megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez
– harmadik személyekkel való szerződések megkötése
– a tagság érszrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie
– a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,
– a Sportegyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.
– a Sportegyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves beszámolókba, a közhasznúsági mellékletbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére
– a közhasznúsági melléklet tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
– amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat, a Sportegyesület működése módját, szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét, valamint a Sportegyesület beszámolóit a Sportegyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az iratbetekintésre a Sportegyesület Székhelyén, illetőleg a kérelmezővel előzetesen egyeztetett helyen kerül sor.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
Az Elnök köteles az Elnökség és Közgyűlés (vezető szervek) által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
9.4. Az elnökségi tag jogai és kötelességei:
– az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,
– az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.
9.5. A Felügyelő Bizottság
Ha a Sportegyesület, mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért a 2011. évi CLXXV. tv. 40. § (1) bek.-ben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötvenmillió forintot meghaladja, a közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról.
10.
Mind a közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag.
A közgyűlés levezető elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
Az Elnök köteles mind a közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
A közgyűlésen meghozott határozatokat az Elnök a határozat meghozatalát követő 5 munkanapon belül kihirdeti oly módon, hogy azt a Sportegyesület hivatalos honlapjára történő feltöltéssel hozzáférhetővé teszi. Az így kihirdetett határozatok a hivatalos honlapról nem törölhetők.
11.
A Sportegyesület iratait az Elnökség kezeli, számviteli bizonlyatait pedig a gazdasági ügyintéző.
Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kivülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.
A SPORTEGYESÜLET KÉPVISELETE
12.
A Sportegyesület képviseletére az Elnök önállóan, akadályoztatása esetén az elnökségi tagok együttesen jogosultak. A Sportegyesületre kötelezettségeket keletkeztető jogviszonyt az Elnök jogosult keletkeztetni.
A Sportegyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az Elnök önállóan gyakorolja, az utalványozási jogot szintén az Elnök önállóan gyakorolja.
A SPORTEGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
13.
13.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés a Sportegyesület vagyonát képezi. A Sportegyesület vagyona oszthatatlan. A Sportegyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot a Sportegyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
A Sportegyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. A Sportegyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
A tagsági díjakat a Sportegyesület elsősorban - fenntartási,- ügyviteli költségek, valamint a Sportegyesületet terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel.
A Sportegyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
13.2. A Sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. A Sportegyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.
A Sportegyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha a Sportegyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
13.3. A Sportegyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő a Sportegyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
13.4. A Sportegyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.
13.5. A Sportegyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
13.6. A Sportegyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.
13.7. A Sportegyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A Sportegyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
13.8. A Sportegyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Sportegyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
13.9. A Sportegyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
13.10. A Sportegyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
13.11. A Sportegyesület az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig hivatalos honlapján teszi közzé a közhasznúsági mellékletet.
13.12. A Sportegyesület kizárólag az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat. A gazdasági tevékenységnek nemcsak közvetetten, hanem közvetlenül is kapcsolódnia kell a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése sportegyesületi célokhoz. Sportegyesület gazdasági tevékenység céljából nem alapítható és nem működtethető.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
14.
A Sportegyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
15.
A Sportegyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.
16.
A döntéseknek az érintettekkel való közlése, illetve nyilvánosságra való hozatala, valamint a Sportegyesület működéséről, szolgáltatása igénybevétele módjáról szóló tájékoztatás, továbbá a Sportegyesület beszámolóinak közlése a Sportegyesület hivatalos honlapján, a www.ma-se.hu címen történik.
17.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, a 2014. évi I. tv. valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv., a sportról szóló 2004. évi I. tv., a 2013. évi V. tv. rendelkezései, másrészt a közgyűlési határozatok az irányadóak.
Ezt az Alapszabályt a Sportegyesület a 2015. júlis 14. napján megtartott megismételt alakuló közgyűlésén fogadta el.
Kelt Mátrafüreden, 2015. július 14. napján
…………………………………………………………..
Hulitka Norbert
a Sportegyesület Elnöke
Alulírott dr. Szabó Attila ügyvéd (iroda címe: 3200 Gyöngyös, Bugát Pál tér 1/2., nyilvántartó kamara: Heves Megyei Területi Ügyvédi Kamara, kamarai nyilvántartási száma: 330.) jelen okiratot ellenjegyzem annak bizonyítására, hogy az a jogszabályoknak és a felek akaratának mindenben megfelel, és hogy jelen, általam készített okiratot a Sportegyesület elnöke előttem és saját kezűleg írta alá.----------------------
Kelt Mátrafüreden, 2015. július 14. napján--------------------------------------------------------------------------------